Ki mivel jár kel a nagy világban, idegi állapotát ez nagyban meghatározza, amikor ugyanis kint esik az eső. Jó magam a 10km - es ut előtt kicsit magamba zuhantam és nem volt túl jó kedvem, amikor belegondoltam, hogy nemsokára indulni kell és, busszal vagy sem. Természetesen az esetek nagy többségében ez úgy alakult, hogy csendesedett és mikor elindultam ismét esni kezdett. Jobbára okosabb fejjel, léteznek felszerelések, esőkabátok, de minidig a legolcsóbbat, ami szétszakad vettem vagy esőnadrágot is akartam de elmaradt. Hát igen. Az ember hanyagságára is sokszor visszavezethető az, amilyen helyzetben van. Esőkabát ide vagy oda, rendesen esőellen véd , amikor teker az ember? A kabátot derékig begombolom, de a lábaknak szabadnak kell lennie, hogy hajtani tudjuk eme roppant hasznos helyváltoztatásra alkalmatos eszközt. Nadrág? Nem vettem még de visletem, páromtól kölcsönkértem, nagyon hasznos. De a cipővel mi legyen? Na, igen, mire felsorakoztatjuk az eső elleni védekezést kerékpáron, hát.....És, kérem. Felöltözik szépen az ember, magáravesz mindent és még akkor is, akkor sem lehet megúszni, hogy valami módon ne ázzon be valahol, valami, valami csepeg, folyik. Csak beázott valahol. Na, de a távolságot legyőzve, az elázással szembesülve és elgogadva valamennyire, valami kis megnyugvást mégis okoz, hogy kerékpárral vagyok. Mert miért nem. Minden megy a megszokott kerékvágásban, szokásos útvonalak, szokásos időben, akárhová, szabadon. Miért nem jöttem busszal? Az eső hangjának rémülete, hogy - de jó hogy megint elázok.....halványan keveredve az érzéssel, ha busszal megyek, akkor nem tudok ide vagy oda menni, egyfajta bilincs. Ilyesfajta belső viszálykodással szembenézni nem egyszerű vagy csak rosszul kezelem, de az emberek nagy többségének vannak érzései (elvileg). Általános ez, és tudom, hogy nem én vagyok az egyedüli, aki így szokott járni. Vagy mégis. Rossz kedv ide vagy oda, a kerékpáros közlekedés álltal biztosított szabadság némileg kárpótol...És mindezt írva, eddig a rutinos dolgok fel sem tűntek, az eszmefuttatások, hogyan mi és miért, merre, de így beleásva magam elcsodálkozom, hogy milyen bonyolult ez az egész...lehet, hogy jobban megértem majd a dolgok miértjét és hasznosabban, óvatosabban fogom kezelni ezeket a dolgokat....Persze, amikor csendesedik az eső, de borult marad az ég és persze hű paripánkon nyargalunk a szabadság szárnyain...Na az milyen jó...friss hűvös levegő....